Karnevál Velencében

Lecseréltem Firenzét a Serenissimára (Velencei Köztársaság) Na persze, csak a hétvégére. 😀 A Tizianoról olvasott könyv annyira magával ragadott, hogy hirtelen itt találtam magam. 😊 Többször voltam már, de itt minden alkalommal valami újat fedezek fel. Ha családi kirándulás, akkor laza séták, ajándékboltok, bámészkodás és gasztronómia. Hát, ebbe nehéz betenni a múzeumokat, ami engem érdekelne, de ma azért sikerült megnézni a Frari templomot, ami roskadásig van ámulatba ejtő alkotásokkal. Többek között Tiziano Assuntája (Mária mennybemenetele), ami meghozta neki a “Köztársaság festője” címet, akkora sikere lett.
Kicsit se bánom, hogy az Uffiziben nemrégen nyitottak egy szekciót a velencei festőknek, Tizianoval, Veronesével, Bellinivel, Tintorettoval. Mindig megmutatom. Mások mint a firenzeiek, nagyon más iskola, de érdemesek a csodálatra ők is. 😊
A héten pedig a sorozatom főszereplője legyen a mai gondolásunk, akit bár most ismertem meg, de annyit mesélt és olyan jókedvűen, hogy úgy éreztem régi barátok vagyunk. Még Filippot is hagyta kormányozni. 😊